Reiki, reiho és reiki rjoho

James Deacon angol nyelvű cikkének fordítása.

Uszui szenszei a reikit nem újra felfedezte és nem is ő alkotta meg, vagy fejlesztette ki... Amit Uszui szenszei tett, az nem volt más, minthogy megalkotta/kifejlesztette a szellemi gyakorlatok egy rendszerét, amivel úgy tűnik, az volt az elsődleges célja, hogy eszközként szolgáljon abban, hogy minél teljesebben megossza azt a jelenséget, amit a mára legendássá vált, Kurama hegyen töltött meditációja alkalmával megtapasztalt. Ekkor ezt a szellemi gyakorlatot még nem nevezte „reiki”-nek. Eszünkbe kell, hogy jusson, az, ahogyan a reiki szót mi az Ususi szenszei által kifejlesztett rendszer azonosítására használjuk, a terminus egy nagyon modern, helytelen, nyugati alkalmazása. Mindez igaz a szó igeként, a kezelés folyamatával kapcsolatban való használatára is. (Hasonlóan, a reiki [értsd: a jelenség maga] „energia”-kénti értelmezése némileg különbözhet attól az értelemtől, amellyel a kifejezés Uszui szenszei számára bírt.) Tehát, ha Uszui szenszei gyakorlatát nem reikinek nevezték, akkor hogyan? Nos, néhányan azt mondják azt kell hinnünk, „Uszui do”, míg mások szerint „Uszui teate” volt a neve, azonban az egyetlen megbízható forrás, az Uszui szenszei sírja mellett található emlékkő egyik javaslattal sem ért egyet. Az Uszui emlékművön található felirat címe Uszui szenszeit világosan a „reiho” alapítójaként azonosítja. Bár néhányan megpróbálják elhitetni velünk, hogy a „reiho” a „reiki rjoho” kifejezés rövidítése, ez eléggé valószínűtlennek tűnik. A reiho valójában egy „szellemi módszerre”, ebben az esetben Uszui szellemi módszerére utal: Uszui reiho. Mindazonáltal a szellemi gyakorlat, ez az Uszui által kifejlesztett „szellemi módszer” – akár az eredeti elképzelés részeként, akár attól függetlenül – úgy tűnt, figyelemreméltó gyógyászati képességeket is felébresztett az emberekben,1 s a gyakorlat ezen gyógyászati aspektusát (amire általában mi a „reiki” kifejezést használjuk) nevezték úgy: Uszui reiki rjoho, vagyis Uszui „reiki” gyógyító módszere.2

Nos, mit is jelent pontosan a „reiki” (ebben a kontextusban)? Sok ember helytelenül még mindig azt állítja, hogy a „reiki” szó fordítása „univerzális – vagy egyetemes esetleg kozmikus – energia”3 és azt kell mondanunk, hogy a másik gyakori fordítás „szellemi energia”, noha sokkal közelebb áll a helyeshez, úgy tűnik, még mindig nem egészen pontos. A japán nyelvben sok olyan szó van, melyeket „ki-szó”-ként is emlegethetnénk, azaz olyan szóösszetételek, melyekben egy másik szó végén az ismerős „ki” áll – ahogyan a „rei-ki” esetében is. Ilyenek például a genki, inki, és a tenki. Sajnos, ha úgy próbáljuk értelmezi e szavakat, hogy a szóösszetétel tagjait egyenként lefordítjuk, majd az így kapott két szót összeillesztjük, nem szükségszerűen az eredeti összetett szó pontos fordítását kapjuk eredményül. A „tenki” kifejezés esetében például a magában álló „ten” jelentése „menny”, vagy „ég” a „ki” fordítása pedig többnyire „szellem” vagy „energia” (esetleg „érzés”). Nos, a „tenki” szóösszetétel azt jelentené így, hogy „mennyei szellem”, esetleg (a földi energia ellentéteként) „mennyei energia”? Valójában egyszerűen annyit jelent: időjárás. Ehhez hasonlóan a „reiki” szó két tagját lefordítva és egymás mellé helyezve nem a szó pontos jelentését kapjuk eredményül. A folyamatban lévő kutatások azt sugallják, hogy a reiki – ahogyan a kifejezés az Uszui reiki rjoho név részét képezi – jelentése egyszerüen „szellem” vagy „szellemi”, így az Uszui reiki rjoho legvilágosabb fordítása: Uszui szellemi gyógymódja. Bizonyos esetben a „reiki” leírására használt kanji párt „szellemi lényeg” vagy „szellemi befolyás” értelemben is használják. Ahogy a reiki az Uszui reiki rjoho kifejezésben használatos, annak nincs szükségszerűen kapcsolata az „energiával” – úgy tűnik az összetétel „ki” tagja egyszerűen a dolog dinamikájára utal, a szellem hatására az eljárás során.

Ahogy azt fentebb leírtuk, Uszui szenszei nem újra felfedezett, vagy ez esetben megalkotott, esetleg kifejlesztett valamit, amit reikinek nevezünk... Az sem igaz, hogy újra felfedezte, vagy megalkotta/feltalálta/kifejlesztette a „reiki rjoho”-t. Kétségtelen, hogy a saját gyógyászati módszerükkel kapcsolatban sokan mások is „szellemi gyógymód” értelemben használták a „reiki rjoho” kifejezést. 1919-ben például M. Kawakami kiadott egy könyvet Reiki rjoho To Sono Koka (A szellemi gyógyítás és hatásai) címmel, és Fumio Ogawa azt állítja, hogy az Uszui féle szellemi gyógymódot megelőzve, Daiseido Tanaka is reiki rjohonak nevezte a saját rendszerét. Uszui szenszei nem a reiki rjoho, hanem az Uszui reiki rjoho megalkotója. Úgy tűnik, hogy azt amit megalkotott, nem tartotta szükségesnek megkülönböztetni az ez időben más szellemi gyógyítók által alkalmazott, reiki rjohonak nevezett rendszerektől.4 Nem férhet hozzá kétség, más gyógyítók is voltak, akik a saját praxisukra shinrei rjohoként hivatkoztak, s a kutatások fényében úgy tűnik, hogy a reiki rjoho és a shinrei rjoho felcserélhető terminusok, mivel a reiki és a shinrei fordítása egy és ugyanaz: „szellemi”. A reiki kifejezés az Omoto Kyo vallási felekezet (amely a huszadik század első éveiben különösen nagy befolyással bírt) filozófiájában is megjelenik, nem az energiára magára, hanem inkább az emberi szellem legbensőbb aspektusának energetikai hatására utalva. Az Omoto Kyo úgy beszél az ichireiről („egy szellem”), mint a teremtés minden lényében megtalálható isteni szikrájáról. Ez az ichirei (a „rei” itt akárcsak a reiki szóban „szellem” jelentést hordoz ) – ez a szellemi esszencia – a magasabb létformákban egyre inkább megnyilvánul. Az emberi lényben megnyilatkozó isteni szikrát nao hinek – „szellemi jelenlét” – nevezik. A nao hi a „...legegyszerűbb, legtisztább, legbensőbb aspektusa az emberi szellemnek, a megtestesült legfelsőbb jó, az alapvető szépség..., amely képes arra, hogy megoltalmazza a lelked és a tested...”, s a reikit láthatjuk úgy is, hogy az nem más, mint „a nao hi tettekben megnyilatkozó hatása”.5

1 A Reiki rjoho Hikkei (Az Uszui Reiki rjoho Gakkaiban használatos kezelési útmutató), Uszui szenszeit idézi, miszerint a célja nem különleges képességek kifejlesztése volt.

2 A Hikkei használja ezt a kifejezést.

3 Az az elképzelés, mely szerint a reiki „kozmikus életenergia” lenne (abban az értelemben, hogy ez egy rajtunk kívül létező energiára utal), meglehetősen modernnek tűnik – egy olyan nyugati elképzelésnek, amely a nyolcvanas években került Japánba.

Takata-szenszei 1935 december 10-én kelt naplóbejegyzésében a következőket olvashatjuk arról, mi a reiki: „az emberben rejlő energia” és arról is, hogyan „meditáljunk ahhoz, hogy a belül lévő energia a felszínre jöhessen”. Azt mondja erről az „energiáról”, hogy az a gyomor alsó részén, körülbelül öt centire a köldök alatt található.

Ez úgy tűnik, szöges ellentétben áll azzal a nézettel, melyet általában ma a legtöbb ember magáénak vall...

4 Még egyszer: a Hikkei Uszuiszenszeit idézve kijelenti, hogy ő e módszert nem valaki mástól sajátította el.

5 Hasonlítsuk ezt össze egy a Hikkeiből vett idézettel: „Minden élő, lélegző lény birtokolja a gyógyítás szellemi képességét. Ez igaz a növényekre, állatokra, halakra és rovarokra is, de – a teremtés csúcspontjaként – az ember az, aki a legnagyobb erővel rendelkezik. A módszerünk ennek az erőnek a gyakorlati megnyilvánulása”



© 2009 Bakaja Zoltán    Valid XHTML | CSS